(Khis) a török kisi záde (szabadfi, nemes) rövidített alakja. Az Ázád család török neve. Ászvádur ághá Kirkosái Plecsintárián jév Kis Annái vêrtin: Placsintár Gergely úr Ászvádur fia és ennek Kis Anna (nevű feleségétől született) fiú. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 42 l. Kis László Márton. Szamosújvár városi levéltár 1806-1 147 sz. – Kis Szongott Bogdán. Szamosújvár városi levéltár 1808-298 sz. (Mind két példában a „kis“ az örmény bizdi [latin junior] magyar forditása.) Lásd Ázád, Bizdi, Flora, Kicsi, Kicsiny.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Kiss (eleméri és ittebei) báró és nemes
A család eredeti neve: Ázád, törökül: Záde =Kis (Khis) Ákoncz
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1760. október 7. Gergely, Lukács és Jakab erzsébetvárosi kereskedők; Gergely neje Hankovics Anna, gyermekei: Izsák, Miklós, Kata és Mária; Lukács neje Pap Aurélia, fia Izsák; Jakab neje Hankovics Rebeka. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 658.o.)
„Ittebei” előnév: Bécs, 1807. július 10. Antal, Gergely és Ernő. (Liber Regius LXII. kötet, 89.o.)
„eleméri” előnév: Bécs, 1807. július 1. Gergely és Ernő. (Liber Regius LXII. kötet, 93.o.)
Ittebei Kiss Antal előneve nélkül nemességének átruházásával fiává fogadja Ambrositz Károlyt: Bécs, 1814. augusztus 19. (Liber Regius LXIII. kötet, 651.o.)
Magyar bárói rang: Bad Ischl, 1911. július 14. Antal követségi titkár. (Liber Regius LXXII. kötet, 658.o.)
Jakab nemességét 1771-ben Csanád megyében újra kihirdették, fiai III. Izsák és I. János nemességét 1792. április 25-én, végül I. János fia Antal nemességét 1825. december 28-an Békés megyében ismerték el.
Címer
Az 1760. évi nemesi címer: ugyanaz, mint a lent ismertetett bárói címer, azzal a különbséggel, hogy a rangjelző korona ötágú.
Az 1911. évi bárói címer: Csücskös talpú, álló pajzs ezüsttel és kékkel hasítva. A jobboldali ezüst mezőben a hasításból jobbra néző, vörös nyelvű, fekete sas fél teste tör elő. A baloldali kék mezőt ezüst csík osztja ketté, efölött háromszögben elhelyezett három hatágú arany csillag, alatta jobbra fordult, vörös nyelvet kiöltő, ágaskodó arany oroszlán látható. A pajzson hétágú bárói korona, erre szemben álló, koronás nyílt lovagsisak van helyezve. A sisak dísze: a koronán könyöklő, jobbra fordult, vörös ruhás jobb kar, arany markolatú, görbe kivont kardot tartva. A sisak takarója: jobbról arany-kék, balról ezüst fekete.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Kis, Kiss
Szongott szerint Bizdi örmény név magyar fordítása. Bizdig örményül kist, kicsit jelent; Bizdigből lett Bizdi. Összefüggésbe hozza Ázád családdal is. Ázád örményül szabad-ot jelent. Szabad törökül Kisi.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
ÁKONCZ-KÖVÉR, FARK-SZEBENY CSALÁDOK
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig név. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Capdebo néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Ohán Kabdebó /1712-1786/ nevű fia Hánkovics” nevet vett fel),
- /Botosam/ Bogdán Chácsig /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (amely a Botosán-i helységre utaló név), Bogdán, valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor\ „Bángi és „Facsaros ” nevűek),
- /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/, ahol az Áki a román „coáda” örmény fordítása és magyarul Fark-ot jelent (vagyis kicsi ember, amely a „Bocshig” megfelelője). Az Akiből lett az „Ákoncz” is, amely szintén erre utaló fogalom. Ennek a névnek a teljes magyarázata az, hogy a moldvai ős /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ néven volt ismert, ami két román szó összevonása: cáprá + coádá, ami kecskefarkot jelent. A felmenő Mánug 3 gyermekéről vannak ismereteink: /Aki/ Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf”-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz-Kövér, Meghdesz, Minász családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Jakabtól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül a „Fark” nevet viselték, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny”-családnevet (összefügg a Szeben nevű erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egy ága a Meghdesz előnevet viselte Szépvízen és Gyergyóban.
Ebből a családból származott a későbbi erzsébetvárosi (mechitarista) paptanár Ákoncz- Kövér István /1739-1824/ is, aki Gyergyószentmiklóson született és valamelyik őse a megkülönböztető Kövér melléknévvel toldotta meg az Ákoncz családnevet. Tehát a legrégibb családtagok akikről tudunk; /Áki/ Bocshis: Kristóf /1661-?/ (és neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab/1663-?/ (neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675- 1775/) és Ákoncz Tódor/l667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/) voltak.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
BOCSHIG-KISS CSALÁDOK
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetételéből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán / 1712-1786/ nevű fia ,vHánkovics” nevet vett fel)
- /Botosam/ Boedán Chácsiz /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (a botosániból eredő), Bogdán valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor”, „Bángi és „Facsaros ” nevűek).
- /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Akoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat alapították). Mánug 3 fiáról vannak ismereteink: /Aki Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf’-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, Meghdesz, Minász, Mihály családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, valamint a szépvízi Fark-Szebeny családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Tódortól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül „Fark” nevet viseltek, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny „-családnevet, (összefügg a Szeben erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük egy ideig tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egyi ága a Meghdesz” nevet viselte Szép vízen, Gyergyóban. Az ide tartozó közvetlen családtagok: Bocshig Kristóf /1661-?/ (neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab /1663- ?/ (és neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675-1775/) és Ákoncz Tódor /1667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ÁMIRA /FOJSZ/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?! (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát az Ámira-Fojsz /Mózes/ család felmenője Hériánosz Khisizádé /1616-?/, akinek /Mirzáczhi/ Ámira Nerszesz /1652-?/ nevű fia erzsébetvárosi kereskedő volt, majd az itt született Ámira /Mózesi Izsák /1689-1755/ Gyergyóba telepedett, és leszármazottai Gyergyóba, Szépvízen, ill. Maroshévízen éltek. A fenti Ámira /Moyses/ Izsák Gyergyóban még alias „Csontos” néven is előfordult. A Nerszesz-t rosszul fordítva először „Mózes” lett a családnév, majd ez is torzított formában kapta a Moisa, majd a „Fojsz” alakot. így tartották őket nyilván Gyergyóban is, ahol tehát a felmenő ős Ámira /Mózes/ Izsák /1689-1755/ volt, akinek legkisebb fia János /1738-?/ a háromszéki Málnás faluba telepedett le és itt nevét „Málnási”-ra cserélte fel. A család az 1860-as évekig volt kimutatható Gyergyóban. Valamivel később az 1890-es években a szépvízi ág is elvándorolt innen. Gyergyóban az utolsó elhalálozási bejegyzéseknél szerepelt Ámira Lukács 1851-ben, Ámira Kristóf 1856-ban (és neje Verzár Mária 1851-ben), Ámira /Mózes/ Mária /1817-1871/ (aki Urmánczi Gergely /1805-?/ neje volt), Ámira Margit /1819-1873/ aki Árahám Imre /1808-?/ neje volt, s Ámira Czeczil /1821-1877/ aki Szekula Antal /18?/-1886/ neje volt-
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
FRENKUL-FICZUS CSALÁDOK
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti Frenkul, Ficzus család felmenője Hériánosz Khisizádé /1616-?/ volt, aki testvéreivel Erdélybe telepedett az 1654-es években. Az alábbiakban látjuk majd, kik is voltak Khisizádé fiai, akiknek utódai különböző nevű családokat alapítottak:
– Khisizádé Szákó /1647-?/ volt az egyik fia, akitől született /Azád/ Kiss Gergely, /1686-1760/, majd ennek fiai: /Azád/ Kiss Miklós /1730-1780/ és /Azád/ Kiss Izsák /1726-1789/ (a kivégzett Kiss Ernő/1799-1849/ honv. tábornok nagyapja). Az említett /Azád/ Kiss Gergely /1686-1760/ neje Izai Mária /1698-1760/ volt. /Azád/ Kiss Gergely testvére Erzsébetvároson /Azád/ Kiss Márton /1682-?/ néven volt ismert.
– A másik fia /Khisizádé/ Azád Franciskus /1649-?/, más néven Frenkucz Leoni, erzsébetvárosi kereskedő volt, akinek utódai alapították a gyergyói Frénkul, Ficzus és Forgács családokat (a Frenkul család későbbi tagjai még Frenkucz-nak, majd Ferenczi- nek is nevezték magukat). A fenti Azád Franciskus /1649-?/ utódai után tehát több családnév meghonosítói voltak Gyergyóban, nevezetesen a Frenkul-Frenkucz (Leoni), Ficzus és Forgács családnevek. Soroljuk fel tehát Azád Franciskus utódait, akik a fenti nevekkel családalapítók voltak Gyergyóban: Frenkul Mánug /1681-1736/ (gyergyói kereskedő, utódai Frenkul, Frénkucz, Ferenczi neveket viseltek), Ficzus Izsák /1686-?/ (akinek utódai a Ficzus nevet viselték) és testvérük /Frenkul/ Forgács Kristóf /1693-?/ (akinek utódai a magyarosított Forgách nevet viselték).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Kiss Ernő
Honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Ern%C5%91_(alt%C3%A1bornagy)
Forrás: Wikipédia