A magyar Keresztes és az örmény i ragból. Keresztesi alias Dsurdsovczhi Márton. Szamosújvár városi levéltár 1816-1526 sz. A Dsurdsovczhi család egyik ágának vezetékneve Keresztes (= Kristóf). Lásd Dsurdsovczhi.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Keresztes, Keresztesi
Az erdélyi örményeknél a XVIII. században gyakori volt a Chacsig név, ami kis keresztet jelent, (cliacs: kereszt) Ennek magyarra fordításából lett a Keresztes név.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
/CHÁRIB/ ÁJVÁZ CSALÁD
A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először Besztercére majd az általános Chárib gyűjtőnévvel Erzsébetvárosba. A Lengyelországból betelepülő örmények családokat általában a „Chárib” névvel illették. Az ősök nevei /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (a gyergyói Ulián család felmenője volt, lásd Ulián család) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Ez utóbbi gyermekeiről maradtak feljegyzések:
- Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztesi vagyis Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes és Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Kristóf /1663-?/, aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül említhetők: Vertán /1694-?/ (aki Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték) és /Chácsumi/ Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt és így utódai a foglalkozását jelző Ájváz nevet vitték tovább mint családnév),
- Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai /Keresztesi Kristóf és Mélik nevűek voltak),
- Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (akik Szamosújváron telepedtek le és utódaik Kristóf nevűek lettek).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa