Össze van téve a román capră (kecske) és coadă-ból (fark). Eredetileg így volt kápráikodá, melyben az i az örmény sajátitóeset raga; tehát kápráikodá = a kecskének farka, kecskefark. A Káprikodá-ból a kodá elhagyásával lett Kápri (= Kepri); a kodá örmény forditása Áki, Bocshig és magyar forditása: Fark. – Káprikodá-jéncz Chácshig. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 143 l. – Áki, Bocshig, Fark, Kápdebo, Kápri (Kepri) és Káprikodá egy család, melynek vezetékneve Bogdán. Lásd Aki, Bocshig, Fark, Kápdebo, Kepri (Kápri), Kápdebo.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Kapri báró
A család eredeti neve: Kaprikoda, Cap de Bou
Rangemelések
Osztrák nemesség: Bécs, 1785. október 24.
Galíciai bárói rang: Bécs, 1791. július 24.
Címer
Az 1791-es bárói: Négyelt pajzs, szívpajzzsal, ebben kék mezőben emberarcú sugaras arany nap lebeg, jobbról és balról 3-3 arany hatágú arany csillagtól kísérve. A nagy pajzs: 1. és 4. ezüst mezőben zöld halmon álló lombos fa, melynek törzsén jobbról természetes szarvas és balról természetes barna ló ágaskodik. A 2. és 3. kék mezőben zöld hullámzó vízen jobbra forduló szirén zöld halfarokkal. Báró korona. Sisak, Sisakdísz: 5 pávatoll középsője a szívpajzsbeli arany nappal megrakva. Takarók: jobbról arany-kék, balról ezüst-kék.
Az 1811-es címerbővítés: pajzstartók: 2 arany oroszlán. Jelmondat: Industriae et fidelitatis fructus.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
BOCSÁNCZI-BOGDÁN CSALÁD
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” őszetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
- /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán /1712-1786/ nevű fia „Hánkovics” nevet vett fel),
- /Áki/ Bogdán Mánug /1621-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Ákoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat hozták létre).
- /Botosáni/ Bogdán Chácsig /1623-?/, aki több gyermekével érkezett Besztercére.
Bogdán gyermekei közül az 1690-es évek elején egyesek Szamosújvár felé vették útjukat (t.i. Gherla falut az 1695-ős évektől kezdték bérelni az örmények), mások a gyergyói medencét választották. A család tagjai közül egyesek áttértek a Bocsánczi (a botosániból eredő) névre, mások viszont a Bogdán név mellett maradtak Ezen belül a családban még újabb nevek is alakultak ki az idő múlásával a családon belül, mások viszont éppen gúnynevek voltak. Ilyenek pl. a Bángi és Facsaros” családnevűek. A felmenő ős gyermekei közül Gergely /1655-?/ és Jakab /1651-?/ Szamos- újvárra mentek, míg Bogdán Kristóf /1759-?/, Bogdán Manó /1661-?/ (Donig /1693-?/ nevű fiai Gyergyóban éltek) és Bogdán Lukács /1663-1734/ a gyergyói medencét választották. Bogdán Kristóf utódai a Bocsánczi családnevet vették fel (itt alakult a Boor családnév is). Lukács testvérének utódai a Bogdán-i, ill. a Bogdánból adódó Bángi nevet is használták. A Bángi a „dzévort-bérung” örmény gúnynév (csavart szájat jelent) elferdített formája, amit Gyergyóban Facsaros gúnynévvel illettek (Bángi Gergely /1129-?/ fia Facsaros Lukács /1761-1813/ használta így, de csak rövid ideig)
A Bogdán család visszavezetése „Bogdán vajdára” nagy tévedés, mert ennek az örmény családnak semmi köze nem volt ahhoz a Bogdánhoz, aki 1343-ban Máramarosból Moldvába szökött és (önjelölt) vajdának adta ki magát. Ez a Bogdán álnokul cserben hagyta Nagy Lajos magyar királyt és így próbált hatalmat szerezni magának.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa