Keresés

Kategóriák

A, Á	N
B	Ny
C	O,Ó
Cs	Ö,Ő
D	P
E,É	R
F	S
G	SZ
GY	T
H	TY
I,Í	U,Ú
J	Ü,Ű
K	V
L	Z
M	ZS

Kövessen minket a Facebook-on is

Kápdebo

Románul capu de bou, latinul caput bovis, magyarul: ökörfő. Beregszászi Kápdebo Miklós. Szamosújvár városi levéltár 1794 (Szarukány crida). E család örmény neve Jézeán (Ökrös, Ökrösi). Jézeán Gárábéd kultuszminiszteri államtitkár (Szent-Pétervárott). Bogdán Gergely alias Kabdebo. Szamosújvár városi levéltár 1732. – Andon Ándonevics, vor „Cap de bou Jacubovicz” gê gocshuer: Ándonevics Antal, ki Jakubovics Kapdebo-nak neveztetett. „Hántesz Ámszoreá” 1891. jul. füzet. E szerint a hazai Kápdebo-k vezetékneve Bogdán, a Molva-Oláhországban maradt Kápdebo-k Ándonevics Jakubovics-ok voltak. E család nagy kereskedést űzött marhákkal, miért a Bogdán vezetéknév helyett a családi czímerben levő ökörfőről Kapdebo-nak neveztetett. Az 1682-ben használt czímer alatt azért fordul elő ez az aláirás: „Kápdebo von Kapri;“ mert a Bogdán család ezen ága a megnemesítés előtt Kápri gúnynevet viselt. – Hankovitsij Kapdebov quaestor armenus Elisabethopolitanus. Szamosújvár városi levéltár 1786-68 sz. Kábdebo János maradékai elhagyják a Kápdebo nevet és apjuk (János=Hanko) nevéről Hankovicsoknak nevezik magukat. – Auer, bécsi antiquariustól hozattam egy könyvet, melynek czíme ez: Souvenir de St. Lazare, Venise 12. E könyv, – mely, mint látszik, dr. Kápdebo bécsi orvosé volt – táblájára egy kép van ragasztva; a képen következő nyomtatott szavak: Sammlungen dér Familie Kápdebo von Kapri; a képen fent balról 1682. jobbról K. v. K. (Kápdebo von Kapri), alul a középén ökörfő, orrlyukaiba karika huzva. Lásd Bogdán, Hankovics, Kápri (Kepri), Káprikodá.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Könyv letölthető innen

Kabdebo (talpasi)

A család korábbi neve: Jézeán

Rangemelések

Magyar nemesség, címer, előnév: Bécs, 1838. november 8. Márton gyergyó-szentmiklósi kereskedő, fiai: Jakab, Miklós és Károly és az elhunyt Antal fiától származó unokája: Márton. (Liber Regius LXVI. kötet, 717. oldal.)

Címer

Ezüst mezőben zöld alapon álló, kék dolmányos, vörös nadrágos, sárga csizmás, kócsag fogóval díszített lecsüngő vörös süvegű, arany kardöves magyar nemes, bal kezét csípőjére teszi, jobbjában lefelé fordított arany bősegszarut tart, melyből arany pénz ömlik ki. A pajzs jobb sarkában felkelő arany nap. Sisakdísz: kék mezű könyöklő kar, markában zöld leveles négy arany búzakalász. Takarók: arany-vörös, ezüst-kék.

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

Capdebo (baraczházi)

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1802. július 23. Jónás, neje: Lukács Margit, gyermekei: János és Anna; Márton, neje: Capdebo Janka, fiai: János és Antal; Ferenc, neje: Verzár Mónika, leánya: Anna-Mária. „Baracsházi” előnév: Bécs, 1803. május 20. Az előbbiek részére. (Liber Regius LX. kötet, 866. oldal, LXI. kötet, 68. és 74. oldal.)

Címer

Balharánt – négy csillag között arany kereszttel megrakott – vörös pólyával vágott pajzs felső kék mezejében zöld hármas halom; az alsó kék mezőben hullámzó vizen háromevezős fehér vitorláshajó, vörös-fehér-zöld lobogókkal; Sisakdísz: két fekete sasszárny között páncélos kar kardot tart. Takarók: arany-vörös, arany-kék.

Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája

Hankovics

A család eredeti neve: Hankovicsián, Kapdebo

Névváltozatok: Hankovits

A család a magyarbikali előnevet is használta.

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1762. július 26. Jakab, Miklós, Sándor és Ferenc szamosújvári polgárok, anyjuk: Nikolaj Mária – Jakabné Simai Anna, gyermekei: Simon és Mária; Miklósné Nikolaj Teréz, fia: Jakab; Sándorné Mexanovi Gabriel Mária. (Liber Regius Transsylvaniae XI. kötet, 52. oldal.)

Címer

Kék mezőben mindkét oldalról kinyúló meztelen kar koronát tart. Sisakdísz: koronából kinövő meztelen kar arany gyűrűt tart; takarók: mindkét oldalon arany-kék.

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

KABDEBÓ CSALÁD

család örmény neve „Jézeán” (=ökrös). A család eredete a moldvai Botosaniba vezet issza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá lentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” őszetevéséből adódott és innen koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig név. Bogdán Dzérig 3 gyermekéről tudunk, akik Erdélybe telepedtek 1668-ban. Ezek között:

/Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül gyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Capdebo néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Ohán Kabdebó /1712-1786/ nevű fia „Hánkovics” nevet vett fel), Szépvízen nem alapító családként voltak jelen, hanem a gyergyói Kabdebó Lukács /1706-?/ egyik fia Antal /1739-?/, valamint egyik leánya Mária éltek Szépvízen családjaikkal. Mária /1757-1822/, aki 1789-ben Dávid Antal /1750-1823/ neje lett (Dávid első neje Szenkovics Erzsi 1788-ban fiatalon elhalálozott). Később ebből a családokból egyesek végleg Gyergyóban maradtak, mások meg átköltöztek Erzsébetvárosra. Kabdebó Kristófnak /1700-1769/ még voltak testvérei; Bogdán /1694-?/ (aki 1723-ban nősült Gyergyóban és 7 gyereke volt), Jakab /1696-1768/ (aki 1727-ben elvette az Erzsébetvárosi Ándeni Margitot /1709-1780/ Gyergyóban. Más testvérei Kabdebó Antal 1690-?/ és Kabdebó Iván /1692-?/ Erzsébetvároson éltek.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

BOCSÁNCZI-BOGDÁN CSALÁD

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” őszetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

/Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán /1712-1786/ nevű fia „Hánkovics” nevet vett fel),
/Áki/ Bogdán Mánug /1621-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Ákoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat hozták létre).
/Botosáni/ Bogdán Chácsig /1623-?/, aki több gyermekével érkezett Besztercére.

Bogdán gyermekei közül az 1690-es évek elején egyesek Szamosújvár felé vették útjukat (t.i. Gherla falut az 1695-ős évektől kezdték bérelni az örmények), mások a gyergyói medencét választották. A család tagjai közül egyesek áttértek a Bocsánczi (a botosániból eredő) névre, mások viszont a Bogdán név mellett maradtak Ezen belül a családban még újabb nevek is alakultak ki az idő múlásával a családon belül, mások viszont éppen gúnynevek voltak. Ilyenek pl. a Bángi és Facsaros” családnevűek. A felmenő ős gyermekei közül Gergely /1655-?/ és Jakab /1651-?/ Szamos- újvárra mentek, míg Bogdán Kristóf /1759-?/, Bogdán Manó /1661-?/ (Donig /1693-?/ nevű fiai Gyergyóban éltek) és Bogdán Lukács /1663-1734/ a gyergyói medencét választották. Bogdán Kristóf utódai a Bocsánczi családnevet vették fel (itt alakult a Boor családnév is). Lukács testvérének utódai a Bogdán-i, ill. a Bogdánból adódó Bángi nevet is használták. A Bángi a „dzévort-bérung” örmény gúnynév (csavart szájat jelent) elferdített formája, amit Gyergyóban Facsaros gúnynévvel illettek (Bángi Gergely /1129-?/ fia Facsaros Lukács /1761-1813/ használta így, de csak rövid ideig)

A Bogdán család visszavezetése „Bogdán vajdára” nagy tévedés, mert ennek az örmény családnak semmi köze nem volt ahhoz a Bogdánhoz, aki 1343-ban Máramarosból Moldvába szökött és (önjelölt) vajdának adta ki magát. Ez a Bogdán álnokul cserben hagyta Nagy Lajos magyar királyt és így próbált hatalmat szerezni magának.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Kabdebó Duci (Jozefina)

Erdélyi magyar operettprimadonna

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kabdeb%C3%B3_Duci

Bisztrai Mária

Anyai ágon (Kabdebó Duci) örmény, színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bisztrai_M%C3%A1ria

Kabdebó Erna

Színész, színműíró

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kabdeb%C3%B3_Erna

dr. Kabdebó Katalin