A nevető, a héber száchákh-ból. Krikor Izsák-ián. Szamosújvári Kereszteltek könyve III. köt. 366 1. 45 t. – Izsák alias Deák Tódor. Szamosújvár városi levéltár összeírás. – Izsák vagy másképen Kolczátá Kristóf. Szamosújvár városi levéltár 1813. – Izsák vulgo Kolczátá Tódor. A Szamosújvári kereskedő társulat iratai közt. – Izsák vagy másképen Száva Antal (Gyergyó-Szt-Miklós). Szamosújvár városi levéltár 1838-1215 sz. A Kolcza (Kolczátá) és Száva család vezetékneve Izsák. Lásd Énekes (Henekes), Gárdsthév, Gergelyfi, Hászt (Vastag), Iszáj, Kasza, Kolcza (Kolczátá), Kopár, Kosotán (Kosztin, Kosztántin), Pólyák, Száko, Száva, Szêhág.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
SZÁVA /ISÁÁK/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Sahak”/=Isáák/ volt (amely az örmény Isahakián rövidebb formája, de egész más nyelvterületen pl. a sumér nyelvben az „Isak” fejedelmet jelent). A család moldvai tartózkodásáról két dokumentum is tanúskodik: az első egy olyan feljegyzésről ad említést, amelyben Stefan cél Maré /1433-1504/ két követet küldött Lengyelországba, ahol az egyiket „Isak vornik” néven említi. A másik a lembergi Coliego Armeno-ból íródott, ahol megemlítik /Bábig/ Isahak Cházári /1576-1640/ moldvai apostoli püspököt (püspöksége 1628-1640), így ő is lehetett a felmenő!? Ezt a vezetéknevet közvetlen a beköltözés után először Isáák formában használták Szépvízen, majd száz évvel később 1771-ben a valamikori még Moldvában született ős (Szavojéncz /1606-1667/) keresztneve után végleg Száva családnévre cserélték fel. Az anyakönyvek szerint még hosszú ideig használatban maradt (egyrészt megszokásból) a jól berögződött „Izsák” név. Más településeken megmaradt a név eredeti ősi formája is (néha kisebb-nagyobb eltéréssel) úgy mint az Izsák, Izsáki, Izikuc=Issekutz, Szehág, Szákucz, Gágh-Szákó=Gajzágó, Kolczátá-Izsák stb. A felmenő ősök között említhetők: /Heul/ Isahak Szavojéncz /1606-1667/ (a Száva család felmenője), /Heul/ Isahak Májráméncz /1610-?/ (aki a Szépvízről induló „Jakab” család felmenője volt) és /Heul/ Isahak Nigol /1614-?/ (az erzsébetv.-i Nikosián-Nikos család felmenője). Az előbbiek tehát a Sahak családban születtek és telepedtek le 1669 körül Erdély különböző tájain.
(Ugyancsak ehhez a családhoz tartoztak a Szamosújvárra telepedett /Száhág/ Kristóf Kolczáján /1642-?/ és ennek utódai: Lukács /1675-?/ kereskedő, János /1677-?/ tímár, Jakab /1680-?/, Tódor/1683-?/ kereskedő, Ábrahám /1685-?/ kereskedő, Márton/1689-?/ kereskedő és András /1692-?/ városszolga. Ezek leszármazottai jórészt megőrizték az „Izsák” „Kolcza” nevet, vagy ennek későbbi pl. a „Gajzágó” ill. „Issekutz” változatait).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/THUKCSI/ SZŐTS CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először talán Moldvába, majd innen az erdélyi Besztercére. A családi név „Khoszáján” volt, aminek jelentése „szárazkopár”. A Besztercére települő ős Dzérig Koszojéncz /1618-?/ fiairól tudunk többet:
- /Koszovén/Dzérig Gergely /1651-?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Koszovén /Dzérig András /1655-?/ (aki Ebesfalván telepedett meg és mivel foglalkozása szűcs volt a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Ketten a gyermekei közül Gyergyóba költöztek és itt alapítottak családot),
/Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/, aki Gyergyóba került mint kereskedő, itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Simeon= Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. /Koszovén/ Dzérig Simon fiairól tudunk, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Száka/ Zérigh Izsák /1693- 1762/ (az utódai Zérigh és Száka családnevűek voltak), /Zérighi/ Ilách Mámig /1703-?/ (aki családnevét Ilách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevüek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-?/ (ő is Gyergyóba került és itt több gyermeke született, Izsák-Kosza néven. Ezek közül: -Izsák-Kosza János /1696-1751/, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap).
Az alábbiakban látható a családalapító /Koszovén/ Dzérig András /1655-?/ több évszázadon át követhető,, Szőts ’ nevű utódait kronologikus sorrendben.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ZÉRIGH-SIMON CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először a moldvai Szucseávába, majd innen az erdélyi Besztercére. A család egyik felmenője Dzeron Simeon (Simái Simon) alapította Szucseávában a Szent Simeon templomot 1600-ban. Az eredeti családnév „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopárA Besztercére települő ős (Ohánnesz) Dzérig Koszoiéncz /1618-?/ és annak utódai:
-/Koszovén/ Dzérig Gergely /1651 -?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Dzérig/ Thukcsi András /1655-?/ aki Ebesfalván telepedett meg és mivel szűcs volt, a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Ezekből jöttek Gyergyóba is és Szőts néven alapítottak családot (lásd Szőts család fejezete),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/. Gyergyóba telepedett, mint kereskedő és itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Szimájéncz = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. Itt fiairól tudunk többet, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Szaka/ Zérigh Izsák /1693-1762/ (az utódai Zérigh és Szaka családnevüek voltak), -/Zérighi/ llách Mámig /1703-?/ (aki családnevét llách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), és /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-1744/ (Husztról telepedett Gyergyóba, több gyermeke született, akik Izsák-Kosza néven voltak jegyezve. Ezek közül: -Izsák-Kosza János /1694-1751 /, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap. Izsák alapítója volt a gyergyói Kosza-Izsák családnak). Tehát a család egészében ..Simái család” néven volt közismert az 1700-as években a Gyergyóban fellelhető írásokban, valamint a családi
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa