ISTVÁN / STECHNÓ/ CSALÁD
A család felmenői a moldvai Botosamból telepedtek előbb Besztercére, majd innen Gyergyóba és Csíkszépvízre. A botosam ős Szdéphánián (Verzár) Chugász /1614-?/ volt (itt a Verzárt csak mellékesen használták, talán gúnynév lehetett). A Chugász (Lukács) lánytestvére Dzághig /1616-1687/ Isahak Szávoiéncz /1606-1667/ neje volt a moldvai tartózkodás idején!). Lukács 5 fia közül Lussig /1645-1719/ és Donig /1656-1728/ elhagyták Moldvát és a Beszterce melletti Nagydemeterbe (szász település volt, most románul Dumitra) telepedtek meg. A három másik testvérük Vaszil /1651-1714/, Oxendius /1654-1715/ és Sztepán /1659-1732/ akkor még Botosaniban maradtak, de közülük később csak Vaszil maradt végleg Moldvában. A testvérek közül Oxendiust Bécsbe küldték tanulni és ő mint teológiai doktor jött először Erdélyben 1684-ben.
Az eredeti családnév tehát Sztephánián volt, de előfordult a régi Írásokban „Der- sztephán” változatban is. Ebből a családnévből alakultak ki aztán a Stechnó /István/ (Szépvíz), a Verzár (Gyergyó) és a Donogán, ill. Urszuly családnevek.
Miután 1712-ben a besztercei örmények végleg Szamosújvárra költöztek, így Sztephánián Lussig /1645-1719/ (utódai Szépvízen Stechnó /István! néven váltak ismertté), Sztephánián Donig /1656-1728/ (akinek utódai Gyergyóban Donogánok- Urszulyok lettek) és Sztephánián Sztepán /1659-1732/ (akinek utódai a szamosújvári Verzár és Stefánovics családok felmenői voltak) három helységben telepedtek meg. Miután Sztephánián Lussig /1645-1719/ Csíkszépvízen telepedett meg, utódai először Sztephánián ill. „Stechnó”, majd később István név alatt váltak ismertté és terjesztői ennek a családnak. (Csupán Lussig egyik fia Dániel /1681-?/ költözött el Szamosújvárra 1712 után és ott tudunk Dávid /1714-?/ nevű fiáról). Lussig egyik lánya Oszgehad /1675-1775/ Ákoncz Jakab /1663-?/ neje lett Gyergyóban 1693-ban. A Szépvízen született Jakab /1715-1785/ nevű unoka örménybíró volt 1761-1785 között.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa