Örmény szó: lengyel; az örmény a lengyelt még így is nevezi: leh, lehczhi, polák. Ilácháczh jergêri Zádigin vêrtin Chácshigê: Lengyelországi Zádig fia Chácshig. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 25 l. 151 t. – Ilácháczh jergéri Pászákász-in Ászvádurê. Szamosújvári halottak könyve 4 l. 29 t. – Krikor Iláchkái: Lengyelné Gergely (e család is nőtől vesz fel nevezetet). Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 1081.13891. – Ilách Ohánnesz goskár: Lengyel-Goskár János. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 601 l. 144 t. – Ilách thukcshi Gházár: Lengyel-Szőcs Lázár. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 601 l. 59 t. – Máriám Ájáni Dzerigi Uáchján: Áján-Lengyel Simon (leánya) Mária. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 464 l. Az Áján, Gogomán, Goskár, Ilách, Iláchká, Pászákász, Thukcshi, Zádig család Lengyelországból jött be. Lásd Iláchká.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/ILÁCH/ LENGYEL CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először talán Moldvába, majd innen az erdélyi Besztercére. A családi név „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopár”. A Besztercére települő ős /Ohánnesz/ Dzérig Koszojéncz /1618-?/ volt, akinek négy fiáról tudunk és akik különböző nevű családokat alapítottak:
- /Koszovén/Dzérig Gergely /1651-?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Koszovén/ Dzérig Luszig /1655-?/ (aki Ebesfalván telepedett meg és mivel foglalkozása szűcs volt a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Többen a gyermekei közül Gyergyóba költöztek és itt alapítottak családot),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/, aki Gyergyóba került mint kereskedő, itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Simon = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. /Koszovén/ Dzérig Simon fiairól tudunk, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Száka/ Zérigh Izsák /1693- 1762/ (az utódai Zérigh és Száka családnevűek voltak), /Zérighi/ Ilách Mánug /1703-?/ (aki családnevét Ilách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-?/ (ő is Gyergyóba került és itt több gyermeke született, Izsák-Kosza néven, ezek közül: -Izsák-Kosza János /1696-1751/, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa