Örmény szó, jelentése: csizmadia. Goskár Várteresz. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 1. l. 7. t. A Goskár név most nincs használatban. E család vezetékneve Simon. Lásd Csizmadia, Csizmás, Csobotár, Eránosz, Gusát, Simon, Suszter, Toderás.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
ERÁNOSZ-GOSKÁR CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: -Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), -Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és -Hériánosz Girágosz /1626-?/ (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát a fenti Eránosz-Goskár család felmenője Hériánosz Jakab /1620-?/ volt, aki 1654- ben telepedett Gyergyóba az Ázbé család felmenőjével /Révucz/ Ázbeián Kándrá-val /1623-?/. Az ö fiai voltak /Mirzáczhi/ Amira Nerszesz /1653-?/ (erzsébetvárosi kereskedő és tőle származtak az Amira/Mózes/-Fojsz családok), /Mirzáczhi/ Vártig Lukács /1655-?/ (erzsébetvárosi kereskedő az első, de nem helyi jellegű szépvízi örménybíró volt Erzsébetvároson) és végül /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ (alias Goskár gyergyói kereskedő, aki az Eránosz-Goskár család alapítója volt).
Az Eránosz maga a Merza /Amira/ név görög változata és moldvai formája a Goskár volt. Ez utóbbi /alias Goskár/ Drágus Jakab volt tehát a Goskár-Eránosz család közvetlen felmenője és névalapítója. /Hériánosz/ Drágus Jakab /1658-?/ mint gyergyói kereskedő ugyanitt nősült 1687-ben. A Jakab gyermekei először Goskár néven voltak ismertek, de a későbbi utódok már Eránosz néven kerültek be az anyakönyvbe és így tőlük származtak a gyergyói, ill. szépvízi Eránosz családok. A Drágus Jakab utódai főleg Gyergyóban, Erzsébetvároson, de kisszámban Szép vízen is jelen voltak. Amit tudni kell az Eránosz név eredetére vonatkozólag az, hogy ezt a végleges Eránosz formát az eredeti Hériánoszból vette át a későbbi generáció.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
ÁMIRA /FOJSZ/ CSALÁD
Az eredeti családnév „Hériánosz” volt és a felmenők között három testvérről vannak adatok: Hériánosz Khisizádé /1616-?/ (akitől származtak az Kiss-Azád és Frenkul- Ficzus /Frénkucz/ családok), Hériánosz Jakab /1620-?/ (akitől származtak a Merza, Flórián, Goskár-Eránosz és Amira családok) és Hériánosz Girágosz /1626-?! (akitől származtak a Gurjéch /Cziriák/, Biáthá és /Ászkricsencz/ Kritsa családok).
Tehát az Ámira-Fojsz /Mózes/ család felmenője Hériánosz Khisizádé /1616-?/, akinek /Mirzáczhi/ Ámira Nerszesz /1652-?/ nevű fia erzsébetvárosi kereskedő volt, majd az itt született Ámira /Mózesi Izsák /1689-1755/ Gyergyóba telepedett, és leszármazottai Gyergyóba, Szépvízen, ill. Maroshévízen éltek. A fenti Ámira /Moyses/ Izsák Gyergyóban még alias „Csontos” néven is előfordult. A Nerszesz-t rosszul fordítva először „Mózes” lett a családnév, majd ez is torzított formában kapta a Moisa, majd a „Fojsz” alakot. így tartották őket nyilván Gyergyóban is, ahol tehát a felmenő ős Ámira /Mózes/ Izsák /1689-1755/ volt, akinek legkisebb fia János /1738-?/ a háromszéki Málnás faluba telepedett le és itt nevét „Málnási”-ra cserélte fel. A család az 1860-as évekig volt kimutatható Gyergyóban. Valamivel később az 1890-es években a szépvízi ág is elvándorolt innen. Gyergyóban az utolsó elhalálozási bejegyzéseknél szerepelt Ámira Lukács 1851-ben, Ámira Kristóf 1856-ban (és neje Verzár Mária 1851-ben), Ámira /Mózes/ Mária /1817-1871/ (aki Urmánczi Gergely /1805-?/ neje volt), Ámira Margit /1819-1873/ aki Árahám Imre /1808-?/ neje volt, s Ámira Czeczil /1821-1877/ aki Szekula Antal /18?/-1886/ neje volt-
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa