Magyarul Kám(i)en(ie)c-ből való. Kámieniec-Podolski helység déli Oroszországban. Az örmény e helységet: Gámencz-Potols-nak nevezi. Gámentzi, vagyis Ergêrczhi Sándor. Szamosújvár városi levéltár 1810–586 sz. – Gámentzi Auxentius alias Ergêrczhi. Szamosújvár városi levéltár 1813-146 sz. – Theodorus Gámentzi alias Lengyel. Az Ergêrczhi = Gámentzi. A Lengyel család egyik ága is Gámentzi. – Márton Kámentzki (így). Szamosújvár városi levéltár 1783. (A Csáusz crida iratai közt.) Kámenczki. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 28 l. – Ászvádur Kámingeczhi. Szamosújvár városi levéltár 1502-288 sz. Mária Terézia 1762. szept. 12-én kelt iratában ezt mondja: „Honesta foemina Anna Bogdanovics-Gartjentzi, nobilis quondam Christophori Placsintár civis dum viveret Armenopolitani vidua relicta.” A mellékletben ped;ig: „Gámentzi alias Bogdánovics Anna.“ E szerint a Gámentzi család vezetékneve Bogdánovics (Bogdán). A Bogdán, Bogdánovics, Ergêrczhi, Gámenczi és a Lengyel család egyik ága egy család. – Gámenczi Mojses alias Nyolcz. A Szamosújvári kereskedő társaság- iratai közt. Lásd Beczás, Bogdánovics, Ergêrczhi, Lengyel, Nyolcz, Szász, Szákszon.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Gamenczi
Kamenec lengyel város, egyike volt a legnagyobb örmény letelepülési helyeknek, ahonnan idővel többen jöttek át Erdélybe. „-czi“ örmény rag, megfelel a latin — iensis — nek. Kama-nec-czi=Kámanecből valót jelent, ebből lett Gámenci.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában