Dzér örmény szó: öreg. – Öreg Simeon (dzér Szimon, Szimeon) a neve annak a jámbor, istenfélő férfiúnak, ki a Szent-Lélek jelentése következtében, a templomba menvén, az Isten Fiát karjaira vette. Lukács 2. 25. – Az az örmény fiú, ki ezen öreg Simeon nevére kereszteltetett, a Simeon elhagyásával egyszerűen csak Dzerig-nek neveztetik. – Chácshig Dzerigján. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 254 l. 84 t. E családnév előfordul Keleten is: Keork Dzerunián. „Árévélkh” 1887. jún. 1. 1011 sz. Dzerig = Dzerun(ián) = Nesztor = Násztur. Lásd Násztur. A Szamosújvár városi levéltár 1789-289 sz. alatt van egy kimutatás, mely az akkori árvákról két példányban készült; egyikben Korbuly Márton fia Zerig-nek van Írva és a másikban ugyanaz Zárug név alatt fordul elő; tehát Zárug = Dzárug = Zerig = Dzerig. Dzerig vor mágánuámp gocshi Száchá: Dzerig, ki vezetéknévvel Száchá-nak neveztetik. Szamosújvári Kereszteltek könyve I. köt. 23 l. 110 t. A Száchá-k (1. ezt) Dzerig-ek. Jákub Fzerigián jév ájl Pribági: Dzerig Jakab vagyis Pribág (l. ezti. Szamosújvári Kereszteltek könyve IV. köt. 236 l. A Pribágok is Dzerigek. Lásd Bátrin, Kepus (Kép), Zárug, Zerich.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/ILÁCH/ LENGYEL CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először talán Moldvába, majd innen az erdélyi Besztercére. A családi név „Khoszáján” volt, aminek jelentés „száraz-kopár”. A Besztercére települő ős /Ohánnesz/ Dzérig Koszojéncz /1618-?/ volt, akinek négy fiáról tudunk és akik különböző nevű családokat alapítottak:
- /Koszovén/Dzérig Gergely /1651-?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Koszovén/ Dzérig Luszig /1655-?/ (aki Ebesfalván telepedett meg és mivel foglalkozása szűcs volt a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Többen a gyermekei közül Gyergyóba költöztek és itt alapítottak családot),
- /Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/, aki Gyergyóba került mint kereskedő, itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Simon = Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. /Koszovén/ Dzérig Simon fiairól tudunk, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Száka/ Zérigh Izsák /1693- 1762/ (az utódai Zérigh és Száka családnevűek voltak), /Zérighi/ Ilách Mánug /1703-?/ (aki családnevét Ilách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevűek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-?/ (ő is Gyergyóba került és itt több gyermeke született, Izsák-Kosza néven, ezek közül: -Izsák-Kosza János /1696-1751/, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
/THUKCSI/ SZŐTS CSALÁD
A felmenő ősök a lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először talán Moldvába, majd innen az erdélyi Besztercére. A családi név „Khoszáján” volt, aminek jelentése „szárazkopár”. A Besztercére települő ős Dzérig Koszojéncz /1618-?/ fiairól tudunk többet:
- /Koszovén/Dzérig Gergely /1651-?/ (aki Szamosújvárra telepedett),
- /Koszovén /Dzérig András /1655-?/ (aki Ebesfalván telepedett meg és mivel foglalkozása szűcs volt a gyermekei az örmény Thukcsi=Szőts nevet vitték tovább. Ketten a gyermekei közül Gyergyóba költöztek és itt alapítottak családot),
/Koszovén/ Dzérig Simon /1657-1732/, aki Gyergyóba került mint kereskedő, itt alapított családot, aki itt is halt meg és a keresztneve után /Simeon= Dzérig/ az utódok Zérigh és Simon néven fordultak elő. /Koszovén/ Dzérig Simon fiairól tudunk, akik szintén Gyergyóban nősültek és itt alapítottak családokat: /Száka/ Zérigh Izsák /1693- 1762/ (az utódai Zérigh és Száka családnevűek voltak), /Zérighi/ Ilách Mámig /1703-?/ (aki családnevét Ilách-ra /vagyis Lengyel-re/ cserélte és utódai Ilách-Lengyel nevet viseltek), /Zérigh/ Simon János /1707-?/ (utódai Simon és Simonovics nevüek voltak).
- /Koszovén/ Dzérig Izsák /1659-?/ (ő is Gyergyóba került és itt több gyermeke született, Izsák-Kosza néven. Ezek közül: -Izsák-Kosza János /1696-1751/, aki a bécsi Mechitaristáknál tanult és felszentelése után Gyergyóban /ill. Szépvízen/ volt örm. kath. pap).
Az alábbiakban látható a családalapító /Koszovén/ Dzérig András /1655-?/ több évszázadon át követhető,, Szőts ’ nevű utódait kronologikus sorrendben.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa