Duha

Tuba (magyar) jelentése: galamb; egyezik a német Taube szóval; régi németben: tuba, tube; goth nyelvben: dubo, régi szász nyelven: dúbha, dufa. A dubhából a b kihagyásával lett: Duha. – Az örmény (thuch, niger, fekete) a perzsában: ducha. Az Áffumi = Fekete = Nyegrucz család perzsa neve Duha. – Duha Luszig. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 68 l. 282 t. – Meráv ághá Szoghomonê Chácsháduri Duháján: Meghalt Duha Kristóf fia Salamon úr. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 6 l. 121 t. – János Lukács alias Duha. Szamosújvár városi levéltár 1766. (A Placsintár-féle krida iratai közt). – Lucas Duha és mellette örményül Luszig Ohánneszi (Jánosi). Szamosújvár városi levéltár 1738 össze­írás. A Duha család vezetékneve János (Jánosi, Ohánnesz). Áffumi, Duducz, Duha, Fekete, Kárákás, Nyegrucz, Sziévmitko egy család. Lásd ezeket. Daha. Dahokról Örményországban számos emlegetéseket találunk mind honi, mind idegen irókban. Nagy-Örményország 15 tartományának egyike, mely a Phasis forrásainál, meg a Pariadra-bérczek hegyhatárain és völgyein Colchisig terül el, a legrégibb idők óta Daha, Dahask és Daik nevet visel és Dahoklól lakatott. Xenophon Anabasisában a Dahákat Taochi néven nevezi. (Lásd Lukácsi Kristóf. A magyarok őselei 163 és 165 l.) Ha Duha = Daha, akkor Duha a legrégibb családok egyike. Lásd Porumb.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Duha

Gyakori név; csak az erdélyi örmény plébániák területéről való származás adhat vélelmet örmény eredetre. Jelentése vitás, mert ez a név magyar, tót, román és szláv vidékeken is előfordul.

Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában

SZERÁCZI-PORUMBÉNCZ CSALÁD

A család eredeti neve Jónás (=Porumb/Hulub) volt. A legrégebbi személy akiről még tudunk, azt Ángszend (Auxentius) Jónásnak /1628-?/ hívták és származásilag Széra helységbeli volt (ez a mai Iránhoz tartozó Shara helység, amely az Urmia-tó északi csücskéhez van közel). Később a család számos tagja is a helység neve után magukat ,Szeráczi-nak nevezték. A beszarábiai Chutni-ból telepedtek először Moldvába majd innen Erdélybe. A fenti Jónásnak több gyermeke közül csak két fiáról tudunk többet Ászei Bogdán /1661-?/ (aki a kézdivásárhelyi Kantán élt, de /Lajos/ Jalbé /1693-?/ nevű fia Gyergyóban élt) és Ászei Kristóf /1667-1734/ (aki Szépvízen alapított családot, de Gyergyóban halt meg), /megj.: a Szamosújvárra került családtagok kisrésze ,,Duha” nevet is viselt/. A Szeráczi-Porumb család a legrégibb családok közé tartozott Szépvízen és azok közé sorolták, akiket első bevándorlóként tartottak itt számon. A felmenő Ángszend Jónás másik fia Porumb (Duha) Izsák /1670-?/ Szamosújváron élt és késői leszármazottai között ott van az ismert /Porumb/ Duha Lukács /1770-?/.

Az 1750-es években „Kutczi” és „Páczperán” néven is előfordultak az anyakönyvekben. Az 1820-as évektől a család nagyrésze felvette a „Kolumbán” (Porumb=Columbanus) nevet, így a továbbiakban ezen a néven szerepeltek és beolvadtak a székelységbe.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa