Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Donogán

Donágán örmény szó, jelentése: ünnepi, ünnepet illető, arra vonatkozó, ekkor történni szokott; a maga nemében díszesebb, fényesebb, pompásabb; ünnepies, innepélyes, örvendetes; festűs solemnis=Szolemnisz püspök szept. 24. Fesztusz vértanú jún. 24. Vártán Donogán. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 245 l. 42 t. Donágán nevű család van Örményországban is (Áchálkhálák városában). Lásd Márne, Susán, Sztechno (Stefánovics), Trásztádsi, Ursul.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

ISTVÁN / STECHNÓ/ CSALÁD

A család felmenői a moldvai Botosamból telepedtek előbb Besztercére, majd innen Gyergyóba és Csíkszépvízre. A botosam ős Szdéphánián (Verzár) Chugász /1614-?/ volt (itt a Verzárt csak mellékesen használták, talán gúnynév lehetett). A Chugász (Lukács) lánytestvére Dzághig /1616-1687/ Isahak Szávoiéncz /1606-1667/ neje volt a moldvai tartózkodás idején!). Lukács 5 fia közül Lussig /1645-1719/ és Donig /1656-1728/ elhagyták Moldvát és a Beszterce melletti Nagydemeterbe (szász település volt, most románul Dumitra) telepedtek meg. A három másik testvérük Vaszil /1651-1714/, Oxendius /1654-1715/ és Sztepán /1659-1732/ akkor még Botosaniban maradtak, de közülük később csak Vaszil maradt végleg Moldvában. A testvérek közül Oxendiust Bécsbe küldték tanulni és ő mint teológiai doktor jött először Erdélyben 1684-ben.

Az eredeti családnév tehát Sztephánián volt, de előfordult a régi Írásokban „Der- sztephán” változatban is. Ebből a családnévből alakultak ki aztán a Stechnó /István/ (Szépvíz), a Verzár (Gyergyó) és a Donogán, ill. Urszuly családnevek.

Miután 1712-ben a besztercei örmények végleg Szamosújvárra költöztek, így Sztephánián Lussig /1645-1719/ (utódai Szépvízen Stechnó /István! néven váltak ismertté), Sztephánián Donig /1656-1728/ (akinek utódai Gyergyóban Donogánok- Urszulyok lettek) és Sztephánián Sztepán /1659-1732/ (akinek utódai a szamosújvári Verzár és Stefánovics családok felmenői voltak) három helységben telepedtek meg. Miután Sztephánián Lussig /1645-1719/ Csíkszépvízen telepedett meg, utódai először Sztephánián ill. „Stechnó”, majd később István név alatt váltak ismertté és terjesztői ennek a családnak. (Csupán Lussig egyik fia Dániel /1681-?/ költözött el Szamosújvárra 1712 után és ott tudunk Dávid /1714-?/ nevű fiáról). Lussig egyik lánya Oszgehad /1675-1775/ Ákoncz Jakab /1663-?/ neje lett Gyergyóban 1693-ban. A Szépvízen született Jakab /1715-1785/ nevű unoka örménybíró volt 1761-1785 között.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

URSZULY-DONOGÁN CSALÁD

A család felmenői a moldvai Botosamból telepedtek előbb Besztercére, majd innen Gyergyóba és Csíkszépvízre. A botosani ős Szdéphánián (Verzár) Chugász /l614-?/ volt (itt a Verzált csak mellékesen használták, talán gúnynév lehetett). A Chugász (Lukács) lánytestvére Dzághig /1618-?/ Iszáhág Szávoján /1606-1667/ neje volt még a moldvai tartózkodás idején!). Lukács 5 fia közül Lussig /1645-1719/ és Donig /1656- 1728/ elhagyták Moldvát és a Beszterce melletti Nagydemeterbe (szász település volt, most románul Dumitra) telepedtek meg. A három másik testvérük Vaszil /1651-1714/, Oxendius /1654-1715/ és Sztepán /1659-1732/ akkor még Botosaniban maradtak, de közülük később csak Vaszil maradt végleg Moldvában.

Az eredeti családnév tehát Sztephánián volt, de előfordult a régi Írásokban „Dersztephán” változatban is. Ebből a családnévből alakultak ki aztán a Stechnó /István/ (Szépvíz), a Verzár (Gyergyó), az Urszuly-Donogán (Gyergyó) családnevek. Miután 1712-ben a besztercei örmények végleg Szamosújvárra költöztek, ekkor történt, hogy a besztercei Sztephánián Donig /1656-1728/ is Gyergyóba telepedett és az ő utódaiból kerültek ki előbb a Donogán-, ill. Urszuly családok. Sztepán /1659-1732/ nevű testvérének utódai a szamosújvári Verzár és Stefánovics családok felmenői voltak. Sztepán gyermekei között a legidősebb fiú Verzár Márton /1697-1768/ Szamosújvár főbírája volt, aki 1760. okt. 7-én címeres nemeslevelet szerzett magának és 6 gyermekének. Szamosújváron választották meg 1731-ben plébánosnak Sztepán másik fiát Verzár Lukácsot /1701-1778/ (főesperes, később kanonok lett ugyanitt).

A Gyergyóba telepedett Sztephánián Donig /1656-1728/ fiai közül Dersztephán /Donogán/ Péter /1693-?/ később elköltözött Szamosújvárra az 1730-as évek körül és ott volt kereskedő. Utódai mind Donogán név alatt fordultak elő később és így továbbiakban így ő tekinthető a „Donogán‘’ család felmenő ősének Szamosújváron.

Donig többi fiai /Donisi/ Kristóf /1690-?/, /Donigi/ Bogdán /1699-?/, /Donigi/ Lukács /1701 -?/, /Derbáb/ Gergely /1705-?/ (akinek mindjárt követő utódai is csak az Urszuly családnevet használták már a kezdetektől), /Donigi/ István /1707-?/ pedig Gyergyóban nősültek meg. A Donogán név (ez Gyergyóban röviden csak „Danig” volt) Urszulyra való felcserélése az 1770-es évek elejétől számítható, de még pontosabban, az 1775-től születettek többnyire már Urszuly névvel lettek anyakönyvezve. A névcsere okai ezeknél a családoknál tisztázatlanok. Az már biztos, hogy erre az időszakra jellemző volt sok családnál az egyoldalú névváltoztatás.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Donogán István

Atléta, diszkoszvető

https://hu.wikipedia.org/wiki/Donog%C3%A1n_Istv%C3%A1n

Donogány Jakab

Orvos, Alsó-Fehér vármegye és Nagyenyed főorvosa volt.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Donog%C3%A1ny_Jakab

Forrás: Wikipédia