Cshuszth perzsa szó, jelentése: hamar, gyorsan, sebesen: örményül sudápán, sudápujth. Cshusztápán: hamar beszélő – a közbetett á kapcsoló betű. Ovánnesz Cshusztápán. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 221 l. 113 t. – Donig Cshusztápáni. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 628 l. 38 t. Néha a pán kihagyásával is: Ohánnesz Donigi Cshusztáni. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 35 t. Lásd Hamar, Hamari. E családnév most nincs használatban.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
CSHUSZTÁPÁN-RAUSCHMÁN CSALÁD
A család eredeti neve „Cshusztápán” volt. A névszó jelentését értelmezve azt lehet megállapítani, hogy ez az örmény „sudápujth”-ból jön és jelentése hamar, gyorsan sebesen. Nem tartoztak a szépvízi alapító törzscsaládok közé, mert ide csak az 1800-as évek elején telepedtek. A család felmenői Besztercéről telepedtek Gyergyóba az 1690- es években. A felmenő ős akiről név szerint tudunk az Cshusztápán Dánig /1692-?/ volt. Utódai közűi két unokája János /1765-1835/ és József /1767-1831/ Budára mentek az 1780-as évek körül és nevűket itt változtatták Rauschmánn-ra, ami a német „rasch” (vagyis gyors, sebes) megfelelője. Az előbbi János (Rauschmán néven) rajztanár lett Budán és itt működött 1808-1835 között, mint festő, aki tájképeket, miniatűr-arcképeket festett (korábbi tanulmányait valószínűleg Bécsben végezte). 1811-ben nála tanult rajzot a fiatal Ferenczy István /1792-1856/, aki a 19. sz. első felének legjelentősebb hazai szobrásza volt. Rauschmán művei nagyobbrészt a metszők számára készültek. János fiai lehettek Rauschmánn József /1802-?/ budai órás és Rauschmánn Gusztáv /1811-1882/ híres vízépítő mérnök, aki a Tisza felmérés és szabályozás egyik munkatársa volt, később pedig a Bach-korszakban főmérnök lett Sopronban.
A budai rajztanár öccse Rauschmán József /1767-1831/ (ő már ilyen néven) visszatért Erdélybe az 1790-es évek körül és 1792-ben megnősült, neje a gyergyói Csergő Katalin lett, majd Szépvízen alapítottak családot. Az ő fia volt az a Rauschmán József /1793-?/, aki elvette a szépvízi Ötvös Zsuzsát /1798-?/ és ezzel letette a család szépvízi magyarörmény gyökereit. Az utóbbi Rauschmán József unokái a kiegyezés után „Csergő”-re, majd későbben Csergőffy-re magyarosították nevüket. Talán érdemes megjegyezni, hogy az 1731-ben született Cshusztápán Gergely unokái közül többen „Kacsó” melléknevet vettek fel, de ennek okai ismeretlenek. (Ismert a híres bp.-i zeneszerző Kacsóh Pongrác /1873-1923/, aki kapcsolódik az örmény eredethez).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa