Chárib török, – ghárib, gharibeth arab szó, jelentése idegen, külföldi, külső, más országból jött. Peregrin, Barbarus (Barbara=Borbála.) Legtöbb örmény család Moldva-Oláhországból jött be. Ezek azon örmény családokat, melyek ugyan velők együtt, de más török tartományból, vagy Lengyelországból jöttek be „chárib” névvel nevezték. A „chárib” örmény jelentése: jég, jégámszáczhi, jégámud, káluszd: Advena, Adventom. A jegámud-ból lett a Jagamast családnév. – Sztephán Cháribján. Szamosújvári Kereszteltek könyve II. köt. 664 l. 28 t. – Mêgêrdics (Mêgics) Chárib. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 58 l. A 78. lapon ugyanez (anyúl bátyám volt) így van bevezetve: Joannes Baptista Lengyel. A Lengyel család ezen ága Chárib. – Chárib Aszlánéncz Ovág: Chárib Ászlán Joachim. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 30 l. 1731 év. – Christophorus Bogdán alias Chárib. Szamosújvár városi levéltár összeírás. – Chárib Donovák Bogdán. Szamosújvár városi levéltár 1818 év. Chácshádur Ohánneszê Cháribê. Szamosújvári kereskedő-társaság iratai közt. – Áruthiun Cháribi Iszáján. Szamosújvár városi levéltár 1750 év. Chárib Ájváz. Erzsébetvárosi Kereszteltek könyve I. köt. 90 l. 1743, – Chárib Chácshádurencz Êszthephán. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 30 l. 1731. – Gárábed Ötvös Chárib. Szamosújvár városi levéltár 1786-244 sz. – Ájánê Chárib Kirkorin vêrtin: Áján-Chárib Gergely fia. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 1 l. 9 t. – Krájováczhi Chárib Êszthephán. Erzsébetvárosi kereszteltek I. köt. 60 l. – Lázár Kistóf és mellette örményül: Gházár Chácsháduri Cháribi. Szamosújvár városi levéltár 1736. évi összeirás. – Ovánesz Chárib Mêsziri. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 190 l. 73 t. – Trásztádsi Chárib Dzárugên. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 47 l. 62 t. (Jész Chárib Chácshádur, vor jém vorti Sáh-Názári): Én Chárib Chácshádur, ki fia vagyok Sáh-Názárnak. Szamosújvár városi levéltár 1729. Chárib Chodsá. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 85 l. A Chárib család előfordul Keleten is: Vághárs Cháribdsán „Árévélkh” 1886. aug. 4. 764 sz. Az Áján, Ájváz, Ászlán, Bogdán, Chácshádur, Chodsá, Donovák, Êsztephán, Gárábéd, Hárib, Hájrábéd, Honán, Hunánián (=Görög) Iszáchán, Iszáj, Izsáki, Jagamast, Jográndsi, Józseffi, Káluszd, Kevork, Kristóf, Lázár, Mêszir. Náhábéd, Ötvös, Sáh-Názár, Trásztádsi nevű családok, melyek Chárib-oknak is neveztetnek, mind Lengyelországból jöttek be. Lásd ezeket, továbbá Egámszáczhi, Jagamast.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Lengyel (ebesfalvi)
A család eredeti neve: Charib
Rangemelések
Címeres nemeslevél: 1780. május 24. Lukács, András és Tamás. Lukács felesége Dániel Kata, fiai: Jenő és Márton; András felesége Issekutz Anna Mária; Tamás felesége: csíky Ripsima, gyermekei: Lukács, Márton, Ábrahám, AnnaMária és Anna.
Címer
A vágott pajzs felső hasított részének jobboldali arany mezejében fekete sasnak kiterjesztett szárnyú és kinyújtott körmű jobb fele latszik; a baloldali kék mezőben pedig növekvő ezüst félhold tündöklik; az alsó ezüst mezőben zöld talajon fehér lovon balra vágtató magyar lovas görbe kardját villogtatja. Sisakdísz: jobbról arany feketével, balról vörös-ezüsttel vágott két nyílt sasszárny között arany leveles koronán nyugvó páncélos jobbkar kivont görbe kardot tart. Takarók: jobbról arany-fekete, balról ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Chárib
Charib törökül idegent, bevándoroltat jelent, de kizárólag férfiakra alkalmazzák e szót, igy bevándorolt, magányos iparosokra, tisztviselőkre stb… Megkülönböztetett névül szolgált eleinte és pedig a meglevő vezetéknév mellé, idővel az eredeti vezetéknév kiesett és a megkülönböztető névből lett a vezetéknév. Ez a név ma már alig fordul elő. Azonos a Harib névvel. Leginkább Lengyelországból bevándorolt örmény családokat jelölték meg külön Charib, Harib melléknévvel.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
/CHÁRIB/ ÁJVÁZ CSALÁD
A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek először Besztercére majd az általános Chárib gyűjtőnévvel Erzsébetvárosba. A Lengyelországból betelepülő örmények családokat általában a „Chárib” névvel illették. Az ősök nevei /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (a gyergyói Ulián család felmenője volt, lásd Ulián család) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1627-?/ voltak. Ez utóbbi gyermekeiről maradtak feljegyzések:
- Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztesi vagyis Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Gergely /1659-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai Keresztes és Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Kristóf /1663-?/, aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül említhetők: Vertán /1694-?/ (aki Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték) és /Chácsumi/ Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt és így utódai a foglalkozását jelző Ájváz nevet vitték tovább mint családnév),
- Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai /Keresztesi Kristóf és Mélik nevűek voltak),
- Chácshum Eremiá /1671-?/ és Chácshum Tódor /1675-?/ (akik Szamosújváron telepedtek le és utódaik Kristóf nevűek lettek).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa