Chács-un[ogh], chácsh-um, örmény szó, jelentése kereszttel biró: Kristóf. Jeremiá Chácshumi: Kristóf Jeremiás. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 21 l. 456 t. Lásd Jeremiás, Kristóf.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/CHÁCSHUM/ KRISTÓF CSALÁD
A lengyel „Tisminiczai” részről kerültek talán először Moldvába, de a bejövetelt követően jelen voltak Gyergyóban, Erzsébetvárosban és Szamosújváron is. A Besztercére telepedett ősök /Horopszime/ Ulián Chácshumi /1629-?/ (aki a gyergyói Ulián család felmenője volt) és /Horopszime/ Ovánesz Chácshumi /1621-?/ voltak. Az utóbbinak több gyermekéről is tudunk, akik különböző helyeken telepedtek meg és alapítottak családokat: -Chácshádurencz Nikolaus /1656-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett meg, utódai /Keresztes/ Kristóf nevűek voltak),
- Chácshádurencz Kristóf /1663-?/ (aki Erzsébetvároson telepedett meg és fiai közül Vertán /1694-?/ Gyergyóban nősült és a gyermekeit Dobribán néven jegyezték, Chárib Simon /1696-?/ (aki erzsébetvárosi szakács volt), de ugyancsak Gyergyóban nősült Vazul /1707-?/ nevű fia is, akinek gyermekeit László néven is jegyezték.
- Chácshum Jakab /1667-?/ (aki a gyergyói térségbe telepedett és utódai Keresztes, Kristóf és Mélik nevűek voltak),
- Chácshum Eremiá /1671-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak),
- Chácshum Tódor /1675-?/ (Szamosújvárra telepedett, utódai Kristóf nevűek voltak).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa