Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Bogdán

Szláv szó: Istenadta, Istenajándéka, Adeodatus, Theodorosz. Szamosújvár városi levéltár 1780-dik évi iratai közt e név fordul elő: Stephanus Bogdány, mit a magyar jegyző (Berkai) Bogdán István helyett hibásan így forditott: László Bogdán. Lásd Áruthun, Ászvádur, Bêrgár, Bundá, Burgyá, Chácshádur, Kápdebó, Kirkosá, Nevelics, Placsintár, Szêhág, Szongott, Urmánczi.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

BOCSÁNCZI-BOGDÁN CSALÁD

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” őszetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

  • /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán /1712-1786/ nevű fia „Hánkovics” nevet vett fel),
  • /Áki/ Bogdán Mánug /1621-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Ákoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat hozták létre).
  • /Botosáni/ Bogdán Chácsig /1623-?/, aki több gyermekével érkezett Besztercére.

Bogdán gyermekei közül az 1690-es évek elején egyesek Szamosújvár felé vették útjukat (t.i. Gherla falut az 1695-ős évektől kezdték bérelni az örmények), mások a gyergyói medencét választották. A család tagjai közül egyesek áttértek a Bocsánczi (a botosániból eredő) névre, mások viszont a Bogdán név mellett maradtak Ezen belül a családban még újabb nevek is alakultak ki az idő múlásával a családon belül, mások viszont éppen gúnynevek voltak. Ilyenek pl. a Bángi és Facsaros” családnevűek. A felmenő ős gyermekei közül Gergely /1655-?/ és Jakab /1651-?/ Szamos- újvárra mentek, míg Bogdán Kristóf /1759-?/, Bogdán Manó /1661-?/ (Donig /1693-?/ nevű fiai Gyergyóban éltek) és Bogdán Lukács /1663-1734/ a gyergyói medencét választották. Bogdán Kristóf utódai a Bocsánczi családnevet vették fel (itt alakult a Boor családnév is). Lukács testvérének utódai a Bogdán-i, ill. a Bogdánból adódó Bángi nevet is használták. A Bángi a „dzévort-bérung” örmény gúnynév (csavart szájat jelent) elferdített formája, amit Gyergyóban Facsaros gúnynévvel illettek (Bángi Gergely /1129-?/ fia Facsaros Lukács /1761-1813/ használta így, de csak rövid ideig)

A Bogdán család visszavezetése „Bogdán vajdára” nagy tévedés, mert ennek az örmény családnak semmi köze nem volt ahhoz a Bogdánhoz, aki 1343-ban Máramarosból Moldvába szökött és (önjelölt) vajdának adta ki magát. Ez a Bogdán álnokul cserben hagyta Nagy Lajos magyar királyt és így próbált hatalmat szerezni magának.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Bogdán Imre

Mezőgazdasági szakíró

https://hu.wikipedia.org/wiki/Bogd%C3%A1n_Imre

Forrás: Wikipédia