Botusáni, Botusán helységből való. Botusán, helység a volt Moldovában. Joachim Bocsántzi. Szamosújvári Kereszteltek könyve III. köt. 41 l. 6 t. – Christophorus Botsánski: és mellette örményül Botosáni Chácshig. Szamosújvár városi levéltár 1766 év 66 sz. – Botosán Márton borbiró. Szamosújvár városi levéltár 1769 év. Kebelei Nagy András leveléből. – Márton János alias Bocsánczi. Szamosújvár városi levéltár 1747 év. E család vezetékneve Márton (Márdirosz.) Árinkh berbenczá ághácshá Ohánneszin vêrtêven Bocsánczi Szárucháninê: tagdíjt vettünk Bocsánczi-Szaruchán János ur fiától. Szamosújvári kereskedő-társaság iratai közt. E szerint Szarukán (Borbiró) =Bocsánczi. Bocsánczi, Márdirosz, Mártonfi, Szarukán egy család. – Ezt a nevet: Ászvádur Chácshigi Bocsánczu 1736-ban az összeirás alkalmával hibásan így forditották latinra: Christophorus Bogdán; így kellett volna: Bogdán (filius) Christophori Bocsánczi. Szamosújvár városi levéltár Ugyanakkor ezt a nevet: Bizdi Márdirosz Bocsánczu hibásan így forditották: Martinus Kristóf (helyesen így: Christophorus junior Martini Bocsánczi). Hovszeph Dominiki Bocsánczki gám Komiczi vortin: Bocsánczi vagy Komicz Domokos fia József. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 484 l. 69 t. A Bocsánczi család egyik ágának gúnyneve: Komicz. Egy régi összeírásban ezt kaptam: Christoph Bogdán alias Bocsánczki; de ez csak ezen névnek rövidítése: Christophorus Adeodati (Bogdán) Bocánczi: Bocsánczi Bogdán fia Kristóf. Lásd Borbiró, Komicz, Lába, Szarukán.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
(A család eredeti neve: Szarukán)
Névváltozatok: Bocsánczi, Bocsánczky, Bocsántzky
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Bécs, 1762. július 26. János és neje, Stronbeszkó Mária, gyermekeik: Márton, András, László, Kristóf és Adeodat. (Liber Regius Transsylvaniae, XI. kötet, 68. oldal.)
Címer
Kék mezőben a pajzslábból előtűnő, fehérrel kockázott és nyomott vörös ék fölött ágaskodó s egymás megtámadására kész arany oroszlán és természetes tigris áll szemközt. Sisakdísz: arany leveles koronán nyugvó páncélos jobbkar, markában ezüst nyílat tart. Takarók: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
Forrás: Gudenus János József: Örmeny eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Bocsánczi
Botusan-czi, azaz Botusanból való. Botusán moldva város, ahonnan sok örmény jött át Erdélybe. Úgy Szamosujvárt, mint Gyegyószentmiklóson élnek Bocsáncziak. A név Botosani, Botusanczi alakban is is szerepel. A család magyar nemességet nyert.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
BOCSÁNCZI-BOGDÁN CSALÁD
A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” őszetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:
- /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán /1712-1786/ nevű fia „Hánkovics” nevet vett fel),
- /Áki/ Bogdán Mánug /1621-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Ákoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat hozták létre).
- /Botosáni/ Bogdán Chácsig /1623-?/, aki több gyermekével érkezett Besztercére.
Bogdán gyermekei közül az 1690-es évek elején egyesek Szamosújvár felé vették útjukat (t.i. Gherla falut az 1695-ős évektől kezdték bérelni az örmények), mások a gyergyói medencét választották. A család tagjai közül egyesek áttértek a Bocsánczi (a botosániból eredő) névre, mások viszont a Bogdán név mellett maradtak Ezen belül a családban még újabb nevek is alakultak ki az idő múlásával a családon belül, mások viszont éppen gúnynevek voltak. Ilyenek pl. a Bángi és Facsaros” családnevűek. A felmenő ős gyermekei közül Gergely /1655-?/ és Jakab /1651-?/ Szamos- újvárra mentek, míg Bogdán Kristóf /1759-?/, Bogdán Manó /1661-?/ (Donig /1693-?/ nevű fiai Gyergyóban éltek) és Bogdán Lukács /1663-1734/ a gyergyói medencét választották. Bogdán Kristóf utódai a Bocsánczi családnevet vették fel (itt alakult a Boor családnév is). Lukács testvérének utódai a Bogdán-i, ill. a Bogdánból adódó Bángi nevet is használták. A Bángi a „dzévort-bérung” örmény gúnynév (csavart szájat jelent) elferdített formája, amit Gyergyóban Facsaros gúnynévvel illettek (Bángi Gergely /1129-?/ fia Facsaros Lukács /1761-1813/ használta így, de csak rövid ideig)
A Bogdán család visszavezetése „Bogdán vajdára” nagy tévedés, mert ennek az örmény családnak semmi köze nem volt ahhoz a Bogdánhoz, aki 1343-ban Máramarosból Moldvába szökött és (önjelölt) vajdának adta ki magát. Ez a Bogdán álnokul cserben hagyta Nagy Lajos magyar királyt és így próbált hatalmat szerezni magának.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Bocsánczy János
Bányamérnök, egyetemi tanár, dékán
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bocs%C3%A1nczy_J%C3%A1nos
Forrás: Wikipédia