Bêrc a magyarból kölcsön vett román szó, jelentése: berek, erdő; bercariu: erdőcsősz. Hunfalvy a „Századok” 1888. évfolyam 5. füzet 458 1. ezt mondja: „Az újabb rumenben talán már nincs meg a bêrc és bêrcariu.” Megvan. – Bêrgár a Báhágián családnak román neve. Az 1721-ik évi összeírásban (Szamosújvár városi levéltár) még így: Bêrku. – Ászvádur Bêrgár. Szamosújvári házasultak könyve II. köt. 96 l. 7 t. Lásd Báhágián. – Bêrgár Bogdán Anna, Szamosújvár városi levéltár 1809 év 812 sz. A Báhágián, Bjsgidsán, Bêrgár, Pêndás család vezetékneve Bogdán. Lásd ezt. A Bêrgár, Gyergyó-Szent-Miklóson most Polgár.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
/BERGÁR/ POLGÁR CSALÁD
A nagy betelepedéskor Erzsébetvárost választották letelepedésük helynek, de később sokan Gyergyóban és Szépvízen is éltek. Az eredeti családnév /Bahagián/ Begidsán Thorosztól származik, aki Moldvában élt, viszont gyermekei közül /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ és /Begidsán/ Thorosz Lukács /1639-?/ települtek be az erdélyi Besztercére az 1668-as évek körül. Az örmény Bahagián török elnevezése Begidsán, amely a török „Bekdsi”-ből jön és jelentése felügyelő. Ebből csináltak Moldvában „Beská”-t, amelynek jelentése kopasz. így a /Begidsán/ Thorosz Simontól származó utódok /Thorosz/-Khel vezetéknevet is használtak. Az örmény Bahagián román változata volt a „Bergár”, amely később „Polgár” alakra módosult Gyergyóban. Az Erdélybe települő felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről tudunk, ők a gyergyói térségben és Szépvízen alapítottak családokat. Neveik szerint említve /Thorosz/ Khel Bogdán /1635-?/ (Erzsébetváros) /Thorosz/Bergár Miklós/1659-?/ és /Begidsán/ Thorosz Kristóf /1770-?/
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
SZULTÁN-TEMESVÁRI CSALÁD
A nagy betelepedéskor Erzsébetvárost választották letelepedésük helyének, de később Gyergyóban, Háromszéken és Szépv.-en éltek. Az eredeti családnév /Bahagián/ Begidsán Thorosztól származik, aki Moldvában élt, viszont gyermekei közül /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ és /Begidsán/ Thorosz Lukács /1639-?/ települtek be az erdélyi Besztercére az 1668-as évek körül. Az örmény Bahagián török neve Begidsán, amely a török Bekdsi”-ből jön és jelentése felügyelő. Ebből csináltak Moldvában „Beská ’-t, amely-nek jelentése kopasz. Így a /Begidsán/ Thorosz Simontól származó utódok /Thorosz/-Khel vezetéknevet is használtak. Ez pedig onnan jön, hogy a Khel = Szultán tatár szó (jelentése szintén kopasz). Ebből a családból alakultak ki a következő családnevek: Begidsán /Beniáth/, Bergár, Tódor, Tódorffi, Todorás, Khell, Szultán.
Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/, /Thorosz/ Begidsán Miklós /1661-?/ és /Besidsán/ Thorosz Kristóf /1770-?/.
Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapi tottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/ (Erzsébetváros), /Thorosz./ Begidsán Miklós /1661-?/ és /Thorosz,t Ergán Kristóf /1657-1742/. A másik felmenő ős Kristóf testvére /Begidsán/ Thorosz Lukács /1636-?/ volt, akinek gyermekei Erzsébetvároson maradtak és itt alapítottak családokat.
Erzsébetvárosi /Thorosz/ Ergán Kristóf/1657-1742/ gyermekei közül /Thorosz/ Szultán Vazul /1685-?/ volt az, aki Gyergyóban Szultán név alatt szerepelt. Szultán Vazul fiai köSlT Jalbé /1717-1769/ és Gergely /1121-21 nevüket Szultán Jakabnak és Szultán Gergelynek írták és ők már Gyergyóban nősültek. Majd időközben Gyergyóból eljárva a temesvári vásárokra rájuk ragadt végleg a Temesvári név, így lett a Szultánból elég rövid idő alatt „TemesváriJakabnak és nejének (Izmáéi Szultána /1728-1771/) több gyermeke is született Gyergyóban. Testvérük az anyakönyvek alapján Szultán Sándor /1730-?/ volt, akiről csak annyit lehet tudni, hogy 1764-ben nősült és neje 1767-ben halt meg Gyergyóban. A Szultán-Temesvári család Szépvízen nem volt alapító törzscsalád, ide csak az 1800-as években költöztek. A családi nevek szóródásánál Erdélyben még az 1912-ös évek statisztikai felmérése alapján is lehetett Szultán nevezetű családot találni, amelynek eredete egyértelműen ide vezethető vissza. A túlélő családnév azonban mégis csak a Temesvári lett.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
TÓDOR CSALÁD
A nagy betelepedéskor Erzsébetvárost választották letelepedésük helyének, de később sokan Gyergyóban és Szépvízen is éltek. Az eredeti családnév /Bahagián/ Begidsán Thorosztól származik, aki Moldvában élt, viszont gyermekei közül /Begidsán/ Thorosz Simon/1624-?/ és /Begidsán/ Thorosz Lukács /1639-?/ települtek be az erdélyi Besztercére az 1668-as évek körül. Az örmény Bahagián török neve Begidsán, amely a török „Bekdsi”-ből jön és jelentése felügyelő. Ebből csináltak Moldvában „Beská”-t, amelynek jelentése kopasz. Így a /Begidsán/ Thorosz Simontól számlázó utódok /Thorosz/-Khel vezetéknevet is használtak. Ez pedig onnan jön, hogy a Khel = Szultán tatár szó (jelentése szintén kopasz). Ebből a családból alakultak ki a következő családnevek: Begidsán /Beniáth/, Bergár, Tódor, Tódorffi, Todorás, Khell, Szultán.
Az Erdélybe települő egyik felmenő tehát /Begidsán/ Thorosz Simon /1624-?/ volt, akinek 3 gyermekéről van információ, akik a gyergyói térségben és Szépvízen alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Thorosz/ Khell Bogdán /1655-?/, /Thorosz/ Besidsán Miklós /1661-?/ és /Besidsán/ Thorosz Kristóf/1770-?/.
A másik felmenő ős Thorosz Kristóf testvére /Begidsán/ Thorosz Lukács /1636-?/ volt, akinek gyermekei Erzsébetvároson maradtak, itt alapítottak családokat. Ők név szerint említve: /Begidsán/ Tódor Kristóf /1670-?/, Tódor György /1673-1749/, Tódor Dávid /1675-?/, Tódor Miklós /1679-?/, Tódor István /1681-?/ és Khell Lukács /1685-?/.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa