(Áni, város; czhi örmény képző: i, ból való): Ániból való. Az erdélyi örmények hiteles történeti adataink és hagyományaink egyhangú tanutétele szerint Áni városból származtak, mely város Nagy-Örményország Ararát középponti tartomány, Sirág nevű megyéjében feküdt és a Pákrádita-házbeli örmény királyok korában fővárosa volt Örményországnak. Lukácsi, 249 l. Ánéczhi. Szamosújvár városi levéltár 1792-253 sz. – Az Ánéczhi családnév előfordul Ániérdsi alakban is. Christophorus Zacharias alias Ániérdsi. Szamosújvár városi levéltár 1796-249. jk. sz. Az Ániéczhi (Ániérdsi) család vezetékneve Zacharias. – Josephus Ániérdsi alias Hororoj. Szamosújvár városi levéltár 1797. 34 sz. Ebből a „Hororoj” (horoiu román szó: harkály) gúnynévből a népetymologia „Hornoj”-t (hornu román szó, jelentése: kémény) csinált. – Jész Chácshig Uszephi Ániérdsu: Én Ániérdsi József (fia) Kristóf. Szamosújvár városi levéltár 1804. 860 számú kérvényben, melynek boritékára kívül ugyanaz így irta nevét: Christophorus Hornuly. A Hornoj a Zachariás család szamosújvári ágának gúnyneve. Jész Uszeph Zádigi Ániérdsu: Én Ánierdsi Zádig József. Szamosújvár városi levéltár 1783. A Zachariás család örmény vezetékneve tehát Zádig. – Ániérdsi alias Hornuly vagyis Zakariás Dávid. Szamosújvár városi levéltár 1807. 397 sz. Ániérdsi=Hornoj=Zachariás=Zádig. Lásd Hornoj, Zachariás, Zádig.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Anieczhi
Örmény jelentése Ani városbeli; „czi“ rag a város nevek mellett odavalót jelent. így Áni-eczi, Botosan-czi, Gamen-czi, Urmán-czi stb. Az Anieczhi név Anierdsi alakban is előfordul, valamint Anyegdsi alakban.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában