Jelentése fejedelmes. Emir arab szó: úr, főnök, fejedelem, helytartó; nemes, szabad (ember). Az emir szónak egyesszáma umerá; ebből az ámirá. E család neve Moldva-Oláh- országban Ámira-ás volt; a végső ás, a magyar as (os, es, ös) melléknévképzőnek a románba átment ékezetes alakja. (Például: mag-as, csin-os, – miből a román csin-ás.) Ámiráh Dánielián-t írtak az erzsébetvárosi mechitháristák, az erzsébetvárosi tanács pedig ugyanazon irat mellékletére Emericus Dánielt irt. Szamosújvár városi levéltár 1803- 353 sz. Az Emericus (Imre) kifejezésére tehát az Ámiráh nevet használták az örmények. Moyses Ámirás alias Csontos. Szamosújvár városi levéltár 1814. Az Ámirás család egyik ágának gúnyneve Csontos. Csik-Szépvizen az Ámirások Fojszá nevet vettek fel. Lásd Ámirái, Ámirovics, Csontos, Eránosz, Fojszá, Herczeg, Merza. Az Ámirás család egyik őse Nerszesz (Narses, Norszes) nevet viselt. Ezt hibásan Mózses-sel (Moizes) forditották. A Mózses-t a magyar még Mois-nak, Moisá-nak is mondja. A román a Moisá-t (Mozses-t) Mojszának hivja. A Mojszából csinált a gúnyolódó nyelv Fojszá-t. Fojszá=Mojsza=Mózses=Nerszesz.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Ámirás
Törökőrszágban „amira“ szultáni tanácsost, rangot és előkelő címet jelentett, mint a „cselebi” szó is, Amirá-ból alakult Amirás. Keleten is ismeretes az Amirajan név. Szongott szerint az erdélyi örmények az Emericus név kifejezésére használták az Amirás nevet. Ugyanezen eredetre vezethető vissza Amirovics név is. Kaukázusban Amirov hírneves család.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában