Keresés

Kategóriák

Kövessen minket a Facebook-on is

Ákoncz

Görög szó, értelme: lándsa-dárdavető, Speerwerfer. Heyse, 12 l. Kirkori meghdeszi Mánugi Ákoncz ginê: Ákoncz-Mánug Gergely meghdeszi-nek felesége. Erzsébetvárosi kereszteltek II. köt. 15 l. 21 t. Az Ákoncz-ok vezetékneve Mánug (Emanuel) és mivel e család őse látta a szenthelyeket, még „megdeszi“-nek is neveztetik. Csik-Szépvizen 1735-ben Ákoncz Péter maradékai Fark nevet vesznek fel; e család egyik ága 1789-ben Ákoncz nevét Szebeni-re változtatja. Ákoncz, Kövér, Mánug, Meghdesz, Voith egy család. Lásd Fark, Kövér, Lukács, Mánug, Meghdesz, Szebeni, Voith.

Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.

Kövér (gyergyószentmiklósi)

A család eredeti neve: Akoncz

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1780. május 24. János és Kajetán gyergyószentmiklósi kereskedők, János neje Izsák Mária, gyermekei: György, Teréz, Anna, Mária és Róza. (Liber Regius Transsylvaniae XII. kötet, 33.o.)

 

Címer

Álló ék által három részre osztott pajzs; a jobboldali arany mezőben kiterjesztett szárnyú, balra néző egyfejű fekete sas, a baloldali kék mezőben három (2-1) hatágú arany csillag; az ezüst ékben zöld alapon nyulánk fenyőfa mellett jobbra haladó, arany szarvú fehér kos látható. Sisakdísz: két arany szarv között arany leveles koronán nyugvó, jobbra forduló páncélos kar aranymarkolatú görbe kardot tart. Takarók: jobbról arany-fekete, balról ezüst-kék.

 

Kövér (rétháti)

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1804. augusztus 17. Átírva: 1804. október 26. „rétháti” előnév: 1805. január 18. Tódor, Kajetán, János, Simon és Antal s Tódorné csíky Annától született Manó, Antal, István, Gergely, Márton, Mária, Katalin, Sára, Terézia és Johanna; Kajetánné Dániel Teréziától született Kajetán, Márton, Jenő, Mária, Margit és Terézia; Jánosné csíky Rebekától született János, Erzsébet, Mária és Anna. (Liber Regius LXI. kötet, 363, 468, 474. és 544.o.)

 

Címer

Négyelt pajzs; az 1. és 4. vörös mezőben négy jobbharánt hullámos ezüst gerenda, melyen ágaskodó balra (jobbra) forduló, lebegő arany griff jobbjában kivont kardot villogtat; a 2. és 3. kék mezőben zöld földön fészkében ülő fehér pelikán vérével fiait táplálja. Sisakdísz: jobbról arany-vörössel, balról kék-ezüsttel vágott két sas-szárny között a koronából kiemelkedő pajzsbéli arany griff jobbrafordulva. Takarók: jobbról arany-vörös, balról ezüst kék.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

Gorove (gáttajai)

A család korábbi neve: Ákoncz

 

Rangemelések

Címeres nemeslevél: Bécs, 1760. július 28. Lászlóné özv. Pap Mária, fia: Kristóf, leányai: Anna, Róza, Teréz és Rebeka. (Liber Regius Transsylvaniae X. kötet, 613. oldal.) Kristóf, neje Dániel Anna és fiai: János, Antal és Tivadar. 1761. október 25.

„Gáttajai” előnév: Bécs, 1824. december 23. Károly, László és Lajos. (Liber Regius LXV. kötet, 47. oldal.)

Bécs, 1886. július 3. Gorovej János, aki engedélyt kapott, hogy családnevet – nemességének épségbentartása mellett – Gorove-re változtassa. (Liber Regius LXVIII. kötet, 649. oldal.)

 

Címer

Kék pajzsban egymással keresztbe tett, hegyével felfelé fordított 2 nyíl; az eképpen képezett négy sarokban egy-egy csillag; sisakdísz: páncélos, könyöklő kar, hegyével fölfelé fordított 2 nyilat tart. Takarók: arany-kék, ezüst-kék.

 

Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája

ÁKONCZ-KÖVÉR, FARK-SZEBENY CSALÁDOK

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetevéséből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig név. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Capdebo néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Ohán Kabdebó /1712-1786/ nevű fia Hánkovics” nevet vett fel),

  • /Botosam/ Bogdán Chácsig /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (amely a Botosán-i helységre utaló név), Bogdán, valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor\ „Bángi és „Facsaros ” nevűek),
  • /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/, ahol az Áki a román „coáda” örmény fordítása és magyarul Fark-ot jelent (vagyis kicsi ember, amely a „Bocshig” megfelelője). Az Akiből lett az „Ákoncz” is, amely szintén erre utaló fogalom. Ennek a névnek a teljes magyarázata az, hogy a moldvai ős /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ néven volt ismert, ami két román szó összevonása: cáprá + coádá, ami kecskefarkot jelent. A felmenő Mánug 3 gyermekéről vannak ismereteink: /Aki/ Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf”-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz-Kövér, Meghdesz, Minász családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Jakabtól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül a „Fark” nevet viselték, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny”-családnevet (összefügg a Szeben nevű erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egy ága a Meghdesz előnevet viselte Szépvízen és Gyergyóban.

Ebből a családból származott a későbbi erzsébetvárosi (mechitarista) paptanár Ákoncz- Kövér István /1739-1824/ is, aki Gyergyószentmiklóson született és valamelyik őse a megkülönböztető Kövér melléknévvel toldotta meg az Ákoncz családnevet. Tehát a legrégibb családtagok akikről tudunk; /Áki/ Bocshis: Kristóf /1661-?/ (és neje N. Mélik /1673-1747/),  Ákoncz Jakab/1663-?/ (neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675- 1775/) és Ákoncz Tódor/l667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/) voltak.

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

BOCSHIG-KISS CSALÁDOK

A család eredete a moldvai Botosaniba vezet vissza. Az itt élő ős neve /Káprikodá/ Bogdán Dzerig /1588-?/ volt. A Káprikodá jelentése kecskefarok, amelyik a román „cáprá + coádá” összetételéből adódott és innen a koádá örmény fordítása Áki, ill. a Bocshig. Bogdán Dzérig 3 gyermeke telepedett Erdélybe 1668-ban. Ezek voltak:

– /Bogdán/ Káprikodá Jákub /1621-?/ (akinek gyermekei Beregszászon, Ebesfalván és később Szamosújváron telepedtek le. A legidősebb fia Kabdebó Nicol /1652-?/ beregszászi Kabdebó Miklós néven kapott nemességet 1682-ben. Egy másik fia Káprikodá Mitkó /1658-1741/ néven Ebesfalván telepedett le és az itt született gyermekei közül egyesek itt maradtak, mások Gyergyóba távoztak, ahol Kabdebó néven alapítottak családokat. A fenti Mitkó testvére Kabdebó Kristóf /1674-1754/ Erzsébetvároson élt és Kabdebó Ohán / 1712-1786/ nevű fia ,vHánkovics” nevet vett fel)

  • /Botosam/ Boedán Chácsiz /1623-?/ (aki Gyergyóba telepedett és utódai több családot is alapítottak itt. Ilyenek voltak a Bocsánczi (a botosániból eredő), Bogdán valamint az ebből kialakuló újabb családnevek (néha gúnynevek voltak), mint pl. a „Boor”, „Bángi és „Facsaros ” nevűek).
  • /Áki/ Bogdán Mánug /1627-?/ (aki Gyergyóba telepedve megnősült és utódai a népes Akoncz, ill. a Bocshig-Kiss családokat alapították). Mánug 3 fiáról vannak ismereteink: /Aki Bocshig Kristóf /1661-?/ (aki „Kicsi Kristóf’-ként volt ismert Gyergyóban és utódai a Bocshig-családok voltak, akik elhagyták később ezt a nevet és véglegesen áttértek a Kiss családnév használatára), Ákoncz Jakab /1663-?/ (aki szintén Gyergyóba telepedett és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, Meghdesz, Minász, Mihály családok), Ákoncz Tódor /1667-1736/ (aki szintén Gyergyóban élt és tőle származtak a gyergyói Ákoncz, valamint a szépvízi Fark-Szebeny családok). Gyergyóból telepedett Szépvízre a Tódortól származó Ákoncz János /1703-1786/ az 1730-as évek elején, akinek leszármazottai közel 100 éven keresztül „Fark” nevet viseltek, majd 1820 után egyöntetűen véglegesen felvették a „Szebeny „-családnevet, (összefügg a Szeben erdélyi várossal, ahol valamelyik ősük egy ideig tartózkodhatott). Az Ákoncz Jakabtól /1663-?/ származó család egyi ága a Meghdesz” nevet viselte Szép vízen, Gyergyóban. Az ide tartozó közvetlen családtagok: Bocshig Kristóf /1661-?/ (neje N. Mélik /1673-1747/), Ákoncz Jakab /1663- ?/ (és neje a szépvízi Sztephánián Oszgehad /1675-1775/) és Ákoncz Tódor /1667-1736/ (és neje N. Sákhár /1678-1747/).

Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa

Ismert személyek ezzel a családnévvel:

Viski János

Kossuth- és Erkel-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus, édesanya Ákontz Mária

https://hu.wikipedia.org/wiki/Viski_J%C3%A1nos_(zeneszerz%C5%91)

Forrás: Wikipédia