Értelme: kiváló atya, a héber ab (atya) és rám-ból (kiváló). Vater der Menge, oder vieler Völker (Heise). Ábrahám, örmény család, Árság király és nagy Szt-Nerszesz napjaiban. Mechithár 234 l. Szent Ábrahám hítvalló és remete a Mezopotámiába kebelezett Edessa (örmény) város melletti Czidane nevű helységben tekintélyes és vagyonos keresztény szülőktől származott. Zsihovics, Szentek élete, II. rész, 207 l. A szamosújvári Ábrahám-ok Tákesz-ek voltak; az anyakönyv IV. köt. 189 lapján ez áll: Márton Ábrahámi Tákeszián (Tákesz Ábrahám fia Márton); később a Tákesz nevet kihagyták és az Ábrahám keresztnevet kezdették vezetéknév helyett használni. Árisztágeszből a két első szótag (Árisz) elhagyásával lett Tágesz, Tákesz. Árisztágesz volt Világositó-Szent-Gergely egyik fia is. Mánug Mártoni Ábráhámi ájszinkhén Tákeszi: Ábrahám vagyis Tákesz Márton fia Emanuel. Szamosújvári halottak könyve III. köt. 44 l. Martinus Ábrahám alias Tákesz. Szamosújvári halottak könyve II. köt. 281 l. Ábrahám = Tákesz. Az Ábrahám család előneve: danczkai (Danzig) Pattantyús. Lásd Pattantyús, Peteláczhi, Petelei, Tákesz. Az Ábrahám családnév előfordul Keleten is: Gárábéd Ábráhámián. „Arévelkh“ 1886 jún. 24. 731 sz.
Forrás: Szongott Kristóf – A magyarhoni örmény családok genealogiája, tekintettel ezeknek egymás között levő rokonságára, s a vezeték- és keresztnevek etymologiai értelmére.
Pattantyús-Ábrahám (danczkai)
Rangemelések
Címeres nemeslevél: Gyulafehérvár (Alba Julia), 1680. december 13. Jakab (Jacobi Pattantyus de Danczka) és fia, szintén Jakab. (Apafi Mihálytól) (Liber Regius Transsylvaniae XXVI. kötet, 362.o.) Kihirdetve: 1681. aprilis 15.
Nemesség megerősítés, előnév :
- 1835. május 2. Kolozsvár (Claudiopoli), I. (V.) Ferdinánd
- 1845. december 15. Marosvásárhely, I. (V.) Ferdinánd
- 1846. január 16. I. (V.) Ferdinánd
- 1890. január 20. Szamosújvár (I. Ferdinánd – másolat)
- 1891. december 2. Máramarossziget (I. Ferdinánd – másolat)
- 1898. március 30. Illava (I. Ferdinánd – másolat)
- 1908. január 31. Budapest (Gróf Andrássy Gyula)
A család egyes tagjai vitatjak a fiági örmény eredetet, a családot inkább az örmény közösségbe települt magyar nemesi családnak tartják.
Az örmény közösségben eltöltött mintegy kétszáz esztendő alatt házasságaikat kétségtelenül örmény családokkal kötötték, s ha a fiági örmény eredet nem is volna bizonyítható, a leányági leszármazás mindenképpen indokolja a családnak munkánkba való felvételét.
Címer
- A pajzs vörös mezejében zöld alapon álló, szemközt forduló, kék mezbe öltözött, vörös kalpagú, sárga csizmájú vitéz, leeresztett jobbjában égő kanóccal ellátott pattantyút tart, felemelt baljában pedig kivont görbe kardot villogtat. Sisakdísz: nincs. Takarók színe nincs meghatározva.
- Háromszögű paizs vörös mezejében zöld pázsiton kék ruhás, piros kucsmás sárga csizmás vitéz jobbjában égő kanóczos pattantyús pálczát, baljában meztelen kardot tart. A pajzson zárt sisak koronával. Sisaktakaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.
Forrás: Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
Ábrahám
Eredetileg keresztnév lehetett és idővel vezetéknévvé vált. Pattantyús előnévvel kivétel nélkül örmények. Több közéletű férfit ismerünk e néven, politikust, tanárt, ügyvédet stb.
Forrás: Dr. Hovhannesian Eghia: Hazai örmények a nemzet szolgálatában
DANCZKI/ ÁBRAHÁM CSALÁD
A család a lengyelországi Gdansk-ból telepedett Podoliába, majd Erdélybe. A család „danszkai Pattantyús” nemesi előnevet viselt már a bejövetelnél. A felmenő /Danczki/ Ábrahám Arisztágesz /1625-?/ nevű lehetett, akinek 3 fiáról tudunk: /Danczki/ Tákesz Ábrahám /1658-1739/, aki Besztercéről telepedett először Görgényszentimrére, majd Szamosújvárra, gyergyói utódai „Ábrahám” és „Danczki” nevet viseltek, /Ábrahám/ Tákesz Ágop /1656-?/ aki Besztercéről először Görgényszentimrére, majd a Maros- Torda megyei Petele nevű faluba telepedett, ahol utódai Petelácz” családnevet vettek fel, /Ábrahám/ Tákesz Nigol /1660-?/. aki Besztercéről telepedett először Görgényszentimrére, majd innen Szamosújvárra és tudunk /Görgényi/ Tákesz Lukács /1695-?/ nevű fiáról, aki szamosújvári kereskedő volt. Tákesz Ágop elsőszülött fia Petelácz Jakab /1686-1748/ néven költözött Gyergyóba és itt alapított családot, míg Petelácz Péter /1696-?/ nevű fia Szamosújvárra távozott, itt megnősült 1729-ben és itt született Petelácz Zádig /1732-?/, akitől a többségi szamosújvári Petelácz családok származtak.
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
KANTAI-ÁBRAHÁM–PÁL CSALÁDOK
A családnak lengyelországi eredete van, ahol „Golorig” (jelentése Kopasz) néven voltak nyilvántartva. A későbbi örmény „Oszkeritsián” (jelentése aranymíves) név már a foglalkozásból adódó nevet takarja. A felmenő ős Oszkerics Ábrahám /1624-?/ név alatt telepedett Besztercére. Ábrahám testvére Gárábéd Szamosújvárra került és utódai mind Ötvös néven fordultak elő. Ábrahám gyermekei Besztercéről rajzottak el, Erzsébetváros, Gyergyó (innen Szépvízre is) és a kézdivásárhelyi Kanta irányában. Ezek névszerint sorban: Kantai Ábrahám /1655-1723/ (aki Kantán élt és utódai részben Kantai /Boghosz/, Ábrahám néven voltak jelen Gyergyóban), Ötvös Kristóf /1659-?/ (aki erzsébetvárosi kereskedő volt és utódai Ötvös néven voltak nyilvántartva), Kopacz Lukács /1661-?/ (aki erzsébetvárosi kereskedő, utódai Kopacz nevűek voltak), Oszkerics Tódor /1663-1729/ (gyergyói kereskedő aki 1694-ben nősült, itt született Todor /1695-1749/ gyergyói tímár-kereskedő), /Oszkerics/ Ábrahám Márton /1669-?/ (erzsébetvárosi kereskedő, akinek utódai „Ábrahám” nevűek voltak), Ötvös János /1673-1748/ (aki gyergyói kereskedő volt és utódai Ötvös nevűek voltak).
Forrás: Dr. Száva Tibor Sándor: Székelyföldi örmény eredetű családnevek metamorfózisa
Ismert személyek ezzel a családnévvel:
Ábrahám Bogdán
Örmény származású orvos, sebész
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_Bogd%C3%A1n
Ábrahám Ernő (teljes név danckai Pattantyús)
Újságíró, író, költő
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81brah%C3%A1m_Ern%C5%91
Forrás: Wikipédia